forked from MarcellGranat/COVID
-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
Copy pathChapter-2.Rmd
242 lines (196 loc) · 9.66 KB
/
Chapter-2.Rmd
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
# Döntési fa {#Chapter-2}
```{css, echo=FALSE}
p {
text-align: justify;
}
```
Az egyik talán legfontosabb kérdés a járványügyben, hogy mennyire halálos a vírus. Már a megjelenésekor nagyon hamar ismertté vált a tény: **elsősorban az idősekre és krónikus betegre jelent kockázatot**. Ennek a ténynek empirikus teszteléséhez olyan adattáblára van szükségünk, melyben rögzítésre kerülnek a megfertőzöttek demográfiai adatai és az eset végső kimenete (ezt a fajta adattípust nevezik "line list"-nek).
## Adatok bemutatása
### Forrás
A fentebb leírt célra lett létrehozva egy nyílt projekt^[Open COVID-19 Data Working Group, *Detailed Epidemiological Data from the COVID-19 Outbreak*, http://virological.org/t/epidemiological-data-from-the-ncov-2019-outbreak-early-descriptions-from-publicly-available-data/337, letöltve: 2020.12.28.], amely során ezeket az adatokat több országra gyűjtik ki és teszi online elérhetővé.
```{r}
dat <- vroom::vroom('latestdata.csv')
```
Az adattábla összesen `r nrow(dat)` megfigyelést tartalmaz 33 változóval. Azonban a változók jelentős része használhatatlan elemzésre és jelentős mértékben van szükség az adatok tisztítására is. Egyetlen példa említéseként a kimenetben nem egyszerűen *died* vagy *elhunyt* szerepelt, hanem annak számos szinonímája is, amelett, hogy sok esetben nincs elérhető adat.
```{r fig.height=5}
set.seed(1)
dat %>%
count(outcome) %>%
na.omit() %>%
{mutate(., s = runif(n = nrow(.)))} %>%
ggplot(aes(label = outcome, size = s)) +
geom_text_wordcloud(color = 'aquamarine4') +
labs(title = "Az nyers adattáblában a kimenet változó által felvett értékek") +
theme_minimal()
```
### Adatok elemzéshez való előkészítése
Az adatok megtiszítása előtt el kell döntenünk, hogy mely változókkal is érdemes foglalkozni, mivel sajnos számos változó esetében hiányzik rengeteg sor a táblában.
```{r}
dat %>%
apply(2, function(x) sum(is.na(x))) %>%
{data.frame(var = names(.), nobs = nrow(dat)-., robs = (nrow(dat)-.)/nrow(dat))} %>%
set_names('var', 'Hiánytalan adatok száma', 'Hiánytalanok aránya') %>%
gt(
rowname_col = "var"
) %>%
fmt_percent(
columns = vars('Hiánytalanok aránya'),
dec_mark = ','
) %>%
tab_header(title = 'Adattáblában lévő hiánytalan megfigyelések aránya')
```
Az adatok hiányosságának és felhasználhatóságának figyelembevételével az alábbi változókat érdemes bevonni a modellbe: \
- **életkor**\
- **nem**\
- **ország**\
- **van-e krónikus betegsége**\
- **fertőződöttség kimutatásának ideje**\
- **földrajzi szélesség**\
- **földrajzi hosszúság**\
- **megbetegedés kimenete**\
A változók tisztítása során egyik legfontosabb, hogy a kimenet oszlopban összevontuk minden elhalálozásra megfelelő szinonímát egységesen az elhunyt kategóriába, és minden felépültnek megfelelőt a felépültbe. Mivel jelen elemzés kutatási kérdése, hogy mi a valószínűsége, hogy valaki túléli, így elvetettünk minden megfigyelést, amely esetében az alany még betegség alatt áll, vagy a kimenet ismeretlen. Az ország oszlopból kontinensként új magyarázó változót határoztunk meg, és az évek esetében ismeretlennek vetük azokat, ahol intervallum került megadásra^[Az intervallumok hossza nem egyezett meg.].
```{r data-prep}
dat %>%
select(outcome, age, sex, country, chronic_disease_binary, latitude, longitude,
date_confirmation) %>%
mutate(
continent = countrycode::countrycode(country, origin = 'country.name',
destination = 'continent'),
date = as.numeric(difftime(time1 = lubridate::dmy(date_confirmation),
time2 = lubridate::dmy("01/01/2020"),
units = 'days')),
age = as.numeric(ifelse(str_detect(age, '-'), NA, age))
) %>%
mutate( # cleaning the depedent var
outcome = case_when(
outcome == 'death' ~ 'died',
outcome == 'died' ~ 'died',
outcome == 'Death' ~ 'died',
outcome == 'dead' ~ 'died',
outcome == 'Dead' ~ 'died',
outcome == 'Died' ~ 'died',
outcome == 'Deceased' ~ 'died',
outcome == 'discharge' ~ 'survived',
outcome == 'discharged' ~ 'survived',
outcome == 'Discharged' ~ 'survived',
outcome == 'Discharged from hospital' ~ 'survived',
outcome == 'recovered' ~ 'survived',
outcome == 'released from quarantine' ~ 'survived',
outcome == 'recovered' ~ 'survived',
outcome == 'Recovered' ~ 'survived',
outcome == 'Recovered' ~ 'survived',
outcome == 'Recovered' ~ 'survived',
T ~ 'NA'
)
) %>%
filter(outcome != 'NA') %>%
mutate(
died = outcome == 'died'
) %>% select(-outcome, -date_confirmation) %>%
{dat <<- .}
```
Az így kapott új adattáblában már csupán `r nrow(dat)` megfigyelés és `r ncol(dat)` változó szerepel.
```{r}
dat %>%
head %>%
gt %>%
tab_header(title = 'Adattábla modellezésre előkészítve')
```
```{r}
dat %>%
select(age, sex, died) %>%
GGally::ggpairs(mapping = aes(color = died),
title = 'Életkor, nem és az elhalálozás kapcsolata')
```
```{r}
dat %>%
select(continent, date, died) %>%
GGally::ggpairs(aes(color = died),
title = 'A kontinens a rögzítés dátuma és az elhalálozás kapcsolata')
```
Az ábrákból sajnos gyorsan kiderül, hogy a kimeneti adatra való rászűrést követően az adattáblában már jórészt csak ázsiai országok képviseltetik magukat. Más kontintensekről származó adatok esetében ez az oszlop nem került megfelelően dokumentálásra.
```{r}
dat %>%
group_by(continent, country) %>%
summarise(n = n()) %>%
ungroup() %>%
na.omit() %>%
mutate(
r = n/nrow(dat)
) %>%
arrange(continent) %>%
set_names('continent', 'country', 'n', 'n/sum(n)') %>%
gt(
rowname_col = 'country',
groupname_col = 'continent'
) %>%
fmt_percent(
columns = 'n/sum(n)',
) %>%
summary_rows(groups = T, columns = vars(n), fns = list(TOTAL = 'sum')) %>%
summary_rows(groups = T, columns = vars('n/sum(n)'),
fns = list(TOTAL = 'sum'), formatter = fmt_percent) %>%
tab_options(
summary_row.background.color = "#ACEACE",
row_group.background.color = "#FFEFDB"
) %>%
tab_header(title = 'Megfigyelések száma országonként',
subtitle = 'Elsődleges adattisztítás után')
```
A táblázatból jól látható, hogy a legtöbb felhasználható megfigyelésünk Indiából származik. Logikusnak tűnik egy dummy változót létrehozni ezért Indiára (india = {TRUE, ha Indiából származik, FALSE egyébként}). Indiára való kontrolálás elméleti megfontolásból is helyesnek hangzik, figyelembe véve, hogy az ország rendkívül szegény, a városok zsúfoltak, orvosokból és felszerelésből, pedig hiány van. Korábban a spanyol nátha idején is kiugróan magas volt Indiában a halálozás^[https://www.economist.com/asia/2020/03/21/if-covid-19-takes-hold-in-india-the-toll-will-be-grim].
```{r add india}
dat %>%
mutate(
india = country == 'India'
) %>%
select(-country, -continent, -latitude, -longitude) %>%
{dat <<- .}
```
```{r}
dat %>%
head() %>%
gt %>%
tab_header(title = 'Végső adattábla modellezéshez')
```
## Modellbecslés
```{r rpart2, fig.height=7}
rpart2 <- rpart::rpart(dat, formula = as.factor(died) ~ ., cp = .003)
rattle::fancyRpartPlot(rpart2, palettes = 'OrRd', # plot
sub = 'cp = .003', main = '2. döntési fa')
```
A döntési fa alapján még mindig az életkor a legfontosabb paraméter, ugyanakkor láthatjuk, hogy a földrajzi elhelyezkedés és
a krónikus betegség is megjelenik, mint faktor.
## Keresztvalidáció és véletlen erdő hiperparamétere
```{r}
library(caret)
keresztval <- trainControl(method="cv", number=10)
ism_keresztval <- trainControl(method="repeatedcv", number=10, repeats=20)
cp <- data.frame(cp=seq(from=0, by=0.004, to=0.1))
train(as.factor(died)~., data=na.omit(dat), method="rpart", trControl=keresztval)
train(as.factor(died)~., data=na.omit(dat), method="rpart", trControl=ism_keresztval)
trained_hyperparam <- as.double(train(as.factor(died)~., data=na.omit(dat), method="rpart", trControl=ism_keresztval)$bestTune["cp"])
train(as.factor(died)~., data=na.omit(dat), method="rpart", trControl=keresztval, tuneGrid=cp)
```
A keresztvalidáció alapján a véletlen erdő hiperparaméterét kalibráljuk. Mind a sima, mind az ismétléses módszerrel nagyjából `r trained_hyperparam`
a kalibrációs paraméter értéke.
```{r}
library(randomForest)
erdo <- randomForest(as.factor(died)~., data=na.omit(dat), ntree=1000, cp = .0069)
plot(erdo)
varImpPlot(erdo)
```
A modell hibája nagyjából 200 fa után stabilizálódik, így az 1000 ismétlést éreztük helyénvalónak.
Ez alapján pedig a legfontosabb paraméter az év, azonban a korábbi döntési fán nem megtalálható
dátum változó is fontos a kimenetel szempontjából.
```{r, echo = FALSE}
pred_tree <- predict(rpart2, na.omit(dat), type="class")
pred_tree_table <- table(na.omit(dat)$died, pred_tree)
pred_forest <- predict(erdo, na.omit(dat), type="class")
pred_forest_table <- table(na.omit(dat)$died, pred_forest)
confusionMatrix(pred_tree_table)$overall[c("Accuracy", "Kappa")]
confusionMatrix(pred_forest_table)$overall[c("Accuracy", "Kappa")]
confusionMatrix(pred_tree_table)$byClass[c("Sensitivity", "Specificity")]
confusionMatrix(pred_forest_table)$byClass[c( "Sensitivity", "Specificity")]
```
A döntési fa és véletlen erdő összehasonlításakor mind a kappa, mind pedig a találati arány
értékét összehasonlítva az erdő lenne a jobb modell.